Termékeink e-Könyvek Letöltések Tesztek, cikkek, leírások Kapcsolat Szerviz Szabályzataink

Rólunk mondták

„Imádom! Akárhol vagyok, előveszem és olvashatom! Nem kell a könyvet cipelni! bármikor kicserélhetem, ha elolvastam a könyvet! Elfér a táskámban. Elég havonta tölteni!

S. Mihályné, Koobe vásárló

„Egy hónapja van nekem egy ilyen. Egyszerűen imádom, azonban csak nagyon keveset tudom használni, mert alig tudom a gyerekem kezéből kicsavarni. Amióta megvan, számítógép és TV helyett olvas. Már ezért is megérte!”

executor1

„Nagyszerű, hogy nem kell cipelnem egyetemi jegyzeteimet mégis minden kéznél van.”

Tóth Zoltán, egyetemi hallgató

„Én áprilisban vettem, sokat használtam, és 1,5 hónap után kellett először töltenem. Nagyon jó kis kütyü, már meg se lennék nélküle. Néha úgy belemerültem az olvasásba, hogy elfelejtettem, hogy nem könyvben olvasok, és lapozni akartam a könyv lapját...:D :D :D”

Szabbree, Koobe vásárló

Index - Könyves Blog

2009. 11. 05. 16:31






2009.11.05. 14:10 szomszédúr

Olyan két-háromezer könyv lehet a gépemen elektronikus formában, digitalizált szépirodalom, sok MEK-es anyag, több tonna scifi, és hát hogy is mondjam, nem a legtisztább körülmények között a birtokomba került pdf-ek, kurrens könyvekről (ez utóbbi iparág főleg a tengerentúlon virágzik, hogy áldja meg az isten minden művelőjét). Büszke is vagyok a gyűjteményemre, az árnyékolja csak be a dolgot, hogy mindezek közül összesen egy könyvet olvastam el az elejétől a végéig, mert monitoron valahogy nem megy. Plusz gép előtt ülve mindig túlságosan kéznél van az internet, aminél jobb figyelemelterelőt még nem talált föl az emberiség.

Megoldás? Be kell szerezni egy ebookolvasót, egyértelmű. Ugyan elég sokféle készüléket lehet már kapni a világban (sőt idén karácsonyra jósolják a nagy áttörést nyugaton), itthon még nem nagyon forgalmaznak ilyesmit. Ez szerencsére nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem: itt van például a Koobe, akiktől kaptam is kipróbálásra egy tesztpéldányt. A Koobe (ejtsd: kubi, elég sokára csak esett le, hogy ez az ebook megfordítva) néven forgalmazott készülék valójában a kínai Jinke cég Hanlin nevű gépe, azaz egyike az ismertebb márkáknak. A teljesen magyar szoftverrel ellátott gépből kétfélét árulnak: a Classic nagyobb, a Junior kicsit kisebb, én az utóbbit vehettem kézbe. A forgalmazó útmutatása alapján eszközöltem rajta egy szoftverfrissítést, amitől érezhetően felgyorsult a lapozás (nem mintha előtte lassú lett volna, legalábbis nem lassabb, mint egy hagyományos könyvben lapozni), meg bővültek ilyen-olyan funkciók, de az ilyesmi engem nem érdekel különösebben, ahogy a beépített mp3-lejátszó sem (persze értékelem a figyelmességet). Én olvasni akarok.

Ábrákat is megjelenítiÁbrákat is megjeleníti

Nem mondom, hogy elsőre nem volt furcsa egy kis képernyőről fogyasztani a szöveget, mert furcsa volt, de meglepően hamar átáll rá az ember agya. És tényleg igaz, amit az e-papírról mondanak (hivatalosan eInk), nevezetesen hogy olyan, mintha igazi papírról olvasnánk. A kijelző ugyanis más technológiával működik, mint egy képernyő, azaz nem világító pontok halmazát jeleníti meg, hanem a hagyományos nyomtatott szöveget imitálja ügyesen a molekuláival, aminek köszönhetően bármilyen szögből és erős fényben is látható. Ráadásul csak ahhoz van szükség energiára, hogy kirajzolja a betűket, azok utána már bármeddig ott maradnak, így nincs képfrissítés, villódzás, amellett akár kikapcsolás nélkül is eltehetjük a könyvet, ha le kell szállni a metróról, azon hazafelé is ugyanaz az oldal fog látszani. Egy feltöltéssel hét-nyolcezer oldalt képes megjeleníteni, ami akkor is nagyon sok, ha figyelembe vesszük, hogy ha kényelmesen olvashatóra állítjuk a betűméretet, akkor itt egy oldalon azért jellemzően kevesebb betű fér el, mint egy átlagos könyvoldalon. Visszatérve arra, hogy furcsa-e egy kis műanyag tábláról olvasni: egy idő után egyáltalán nem. Lapozni kényelmesen tudunk, akár jobb-, akár balkezesek vagyunk: balfelől, illetve az alsó gombok között is van egy-egy lapozó, és a készülék jobb oldali peremén is találunk egy pöcköt, ami erre szolgál.

És hát van, amit egy papírkönyv soha nem fog tudni: például kulcsszóra keresni a szövegben. A Koobe tud, igaz, egyelőre csak a pdf formátumú fájlokban, de ez még mindig jóval több annál, mint amit mondjuk a Világirodalom Klasszikusai sorozattól várhatok. Egyetlen dolog tudja csak megzavarni a műélvezetet, de ez sem az olvasó hibája: ha rosszul van formázva a fájl, akkor előfordulhat, hogy például mondatonként kell lapozni, vagy egyéb kellemetlenség áll elő. Ilyenkor számítógépen helyre kell kalapálni a szöveget. De mindent egybevetve a gép általában remekül megevett mindenféle szöveget, egyetleneggyel volt csak ilyen probléma. A Koobe belső memóriája egyébként 512 mega, plusz bele lehet tenni egy négygigás SD-kártyát is, ki lehet számolni, hogy elég sok könyvet rá lehet pakolni, több ezret akár.

Ami viszont ennyi pozitívum mellett komoly hátulütő, és ami egyébként szinte minden ebookolvasóval kapcsolatos cikkben meg is említődik negatíve, az a készülékek ára. A Koobe Junior 72 990 forintba, a nagyobb, Koobe Classic 82 900 forintba kerül. Ez azért nem kevés, és ugyan át lehet számolni könyvekre, illetve hogy hány ebookot kell venni papírkönyv helyett, hogy behozza az árát, viszont össze lehet hasonlítani például egy netbook vagy akár egy laptop árával is. Nagyon komolyan vissza kellene vennie a pénzügyi-gazdagsági világválságnak, hogy ennyi pénzt költsek egy - különben remek - eszközre. Viszont valószínűleg éppen ezt szem előtt tartva a Koobe indított egy olyan akciót, hogy ha valaki ajánlására tízen vásárolnak készüléket, akkor az illető kap egyet ingyen, szóval ugyan legyenek már olyan kedvesek, hogy vesznek egyet valamelyik szerettüknek karácsonyra.

Kapcsolódó anyagok